A JNSzMÉK elnökének tájékoztatója

2016.01.06.

A JNSzMÉK elnökének tájékoztatója a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabályok következményeiről

Kedves Kollégák!

Az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat intézkedési tervezete és a 1567/2015 (IX.4) az építésügy átalakítását célzó intézkedési terv (a lakossági, családi házas építéssel kapcsolatos eljárási szabályok egyszerűsítéséről) után pár hete megjelent az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvényt is módosító 2015. évi CCXII. Törvény, amely bizonyos szempontból érthetetlenül nem koherens a Nemzeti Építészetpolitika kidolgozása során történt ígéretes szakmai egyeztetések eredményeivel.

Ezzel kapcsolatban a Magyar Építész Kamara elnökségének 2015. december 21-ei közleménye, benne a törvény ránk vonatkozó passzusaival, letölthető innen.

A sok félreértésre okot adó törvénymódosítás után megjelent végre a Kormány 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete is a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról, amelyet PDF formátumban mellékelek.

Megbolydult a szakma, felszínre kerültek az új jogszabályok valós vagy vélt ellentmondásai és joghézagai. Az internet különböző fórumain történő eszmecserék során az is kiderült, hogy sokan összetévesztik a tervezést az engedélyezési/bejelentési terv készítésével. A bejelentésről szóló új rendelet, szándéka szerint csak a hatóságnak benyújtandó munkarészeket egyszerűsíti, de a házat továbbra is meg kell tervezni. Itt egy jó összefoglaló az új eljárásról, több hasznos linkkel.

Szomorú lenne, ha az összeesküvés elmélet szerint egy esetleges kormányon belüli rivalizálás terméke lenne ez a két jogszabály, és javításuk, finomításuk nem menne konfliktusok nélkül, és megint a szakmánk inná meg a levét.

Az eljárási szabályok egyszerűsítése, az építési hatóság ellenőrző szerepének mérséklődése miatt megnő a tervező felelőssége, a korábbinál nagyobb hangsúly esik az Étv-ben előírtakra:

33. § (1) A tervező felelős:
a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is)
aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,
ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért,
ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,
b)
c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért,
d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

A magyar valóságot ismerve egyes tervező kollégák az eddigi rutinjukkal könnyen beleszaladhatnak akár az egzisztenciájukat is veszélyeztető felelősségi perekbe. Nem árt odafigyelni az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 15-18. §-ára sem:

15. § az építészeti-műszaki tervezésről
16. § a tervezési programról
17. § a tervezési szerződésről
18. § a tervezési díjról

Boldogabb új esztendőt kívánva, üdvözlettel:
Makai István